Mangó a reggeli felét ma is ott hagyta, és egész nap egyik helyről a másikra vándorol. Pedig egyetlen kifogása sem lehet, mert a reggeli gyors séta után 10-ig hagytam aludni.
2014. október 31., péntek
Lazulás...
A mai nap azon túl, hogy hatalmas köddel indult, rettentően agyon nyomott bennünket. Bár délelőtt néhány órácskára kisütött a nap, mégsem éreztünk kéztetést arra, hogy bármit is kezdjünk magunkkal.
Kérem, ne simogassa a segítő kutyát, köszönöm!
Az emberek 95%-a úgy gondolja, ha egy édes kiskutya jön szembe az utcán, aki láthatólag szoros fegyelemben van tartva, miért indítja be emberekben a gügyögést és a simogatást!?
- Kérem ne simogassa a segítő kutyát, köszönöm!
Erre a felszólításra sok jó megoldás létezik, de rendszerint csak a rossz válaszokat használják.
Figyelem! Első körben a jó válaszok jönnek.
1.) - Sajnálom, nem tudtam.
2.) - Elnézést, többet nem fordul elő.
3.) - Bocsánat, nem akartam rosszat.
Ehhez hassonlóan még létezik pár jó válasz, amit mindig szívesebben hallok, mint a meggondolatlan, rossz válaszokat.
Rossz megközelítés!!!
1.) - Miért, harap!? (ekkor legszívesebben rávágnám, hogy igen, de ezzel csak a segítő kutyák megítélését rontjuk)
2.) - Én nem simogattam! (akkor a kutya feje véletlenül került a tenyere alá)
3.) - Miért, elkopik? (nem kopik, csak zavarja a munkában)
4.) - Én nem bántom, szeretem a kutyákat, nekem is van... (sajnos engem nem érdekel, hogy mennyi kutyája van otthon, hogy hívják, hány éves, milyen okos. Ok, lehet, hogy bunkónak tűnik ez a felfogás, de nekem most a saját kutyámra kell koncentrálnom, és minnél több ingerrel kell megismertetnem, hogy egy évesen már semmi ne zökkentse ki a munkájából. És ha a néninek, vagy bácsinak van otthon kutyája, miért érzi úgy, hogy neki kutyát kell simogatni???)
Azonban a kedvencem az, amikor nem hagyják abba, és mivel kerekesszékben vagyok, úgy gondolják bármit meg lehet tenni, következmények nélkül. Szerencsére a buszon mindig vannak olyan emberek, akik hallás után megértik a kérésem. Így mikor Mariska néni meg Jancsi bácsi nem érti elsőre, két megoldást fejlesztettem ki az évek során.
1.) Én is megsimogatom a fejét, vagy vállát, és épp olyan hülyén gütyögök hozzá, mint ő a kutyámhoz, csak éppen nem dicsérem, hanem "leszídom" milyen buta, hogy simogatja a segítő kutyát.
2.) Amennyiben látszik az emberen (mert nagyon is látszik, ha az értelmi szintje nem elég magas), akkor hangosan hisztizek, hogy a segítő kutyát békén kell hagyni, és most azonnal menjen el innen.
Még jó, hogy erre csak ritkán kell sort keríteni.
Mindazon álltal úgy gondolom, hogy elég nagy felirattal van feltüntetve a hámon, hogy segítő kutya! Azonban a többség azt sem tudja, hogy a vakvezető kutyákat sem simogatjuk. Pedig vakvezető kutyával napi szinten találkozik az ember az utcán, a buszon, vagy a közértekben.
- Kérem ne simogassa a segítő kutyát, köszönöm!
Erre a felszólításra sok jó megoldás létezik, de rendszerint csak a rossz válaszokat használják.
Figyelem! Első körben a jó válaszok jönnek.
1.) - Sajnálom, nem tudtam.
2.) - Elnézést, többet nem fordul elő.
3.) - Bocsánat, nem akartam rosszat.
Ehhez hassonlóan még létezik pár jó válasz, amit mindig szívesebben hallok, mint a meggondolatlan, rossz válaszokat.
Rossz megközelítés!!!
1.) - Miért, harap!? (ekkor legszívesebben rávágnám, hogy igen, de ezzel csak a segítő kutyák megítélését rontjuk)
2.) - Én nem simogattam! (akkor a kutya feje véletlenül került a tenyere alá)
3.) - Miért, elkopik? (nem kopik, csak zavarja a munkában)
4.) - Én nem bántom, szeretem a kutyákat, nekem is van... (sajnos engem nem érdekel, hogy mennyi kutyája van otthon, hogy hívják, hány éves, milyen okos. Ok, lehet, hogy bunkónak tűnik ez a felfogás, de nekem most a saját kutyámra kell koncentrálnom, és minnél több ingerrel kell megismertetnem, hogy egy évesen már semmi ne zökkentse ki a munkájából. És ha a néninek, vagy bácsinak van otthon kutyája, miért érzi úgy, hogy neki kutyát kell simogatni???)
Azonban a kedvencem az, amikor nem hagyják abba, és mivel kerekesszékben vagyok, úgy gondolják bármit meg lehet tenni, következmények nélkül. Szerencsére a buszon mindig vannak olyan emberek, akik hallás után megértik a kérésem. Így mikor Mariska néni meg Jancsi bácsi nem érti elsőre, két megoldást fejlesztettem ki az évek során.
1.) Én is megsimogatom a fejét, vagy vállát, és épp olyan hülyén gütyögök hozzá, mint ő a kutyámhoz, csak éppen nem dicsérem, hanem "leszídom" milyen buta, hogy simogatja a segítő kutyát.
2.) Amennyiben látszik az emberen (mert nagyon is látszik, ha az értelmi szintje nem elég magas), akkor hangosan hisztizek, hogy a segítő kutyát békén kell hagyni, és most azonnal menjen el innen.
Még jó, hogy erre csak ritkán kell sort keríteni.
Mindazon álltal úgy gondolom, hogy elég nagy felirattal van feltüntetve a hámon, hogy segítő kutya! Azonban a többség azt sem tudja, hogy a vakvezető kutyákat sem simogatjuk. Pedig vakvezető kutyával napi szinten találkozik az ember az utcán, a buszon, vagy a közértekben.
2014. október 19., vasárnap
Rehab Critical Mass
A mai nap folyamán mi is részesei voltunk a kritikus tömegnek az Akadémia utca és az Erzsébet tér között.
Mangó első alkalommal vett részt felvonuláson. Az egyetlen szépség hibája az volt, hogy roppant lassúnak találta a menetet, így folyamatosan húzott, annak ellenére is, hogy halti volt rajta. Mangó mellett Maya is ott volt Tamival. Azonban Maya is erőteljesen húzott a tömegben.
Pár órát sétáltunk a rendezvény területén, ahol persze megint voltak olyanok, akik nem értették meg, a ne simogassa, kérem felszólítást. Némi mérgelődés után úgy döntöttünk, irány haza.
Mangó első alkalommal vett részt felvonuláson. Az egyetlen szépség hibája az volt, hogy roppant lassúnak találta a menetet, így folyamatosan húzott, annak ellenére is, hogy halti volt rajta. Mangó mellett Maya is ott volt Tamival. Azonban Maya is erőteljesen húzott a tömegben.
Pár órát sétáltunk a rendezvény területén, ahol persze megint voltak olyanok, akik nem értették meg, a ne simogassa, kérem felszólítást. Némi mérgelődés után úgy döntöttünk, irány haza.
2014. október 14., kedd
Az utolsó állatorvos
Végre elérkeztünk az utolsó állatorvosi látogatáshoz. Közel két és fél hónapja minden második héten állatorvoshoz kellett járni. Ma végre megértük azt, hogy eljött az utolsó oltás napja. Legalábbis egy rövid időre.
Bár a kölyköket nem viselte meg a sok orvoshoz járás, nekünk annál nehezebb volt időpontot egyeztetnünk.
Most, hogy minden oltásunk meg van, már csak az ivartalanításra várunk. Ami reméljük, hogy mielőbb eljön, mert a fiúk nagyon kanosodnak.
Bár a kölyköket nem viselte meg a sok orvoshoz járás, nekünk annál nehezebb volt időpontot egyeztetnünk.
Most, hogy minden oltásunk meg van, már csak az ivartalanításra várunk. Ami reméljük, hogy mielőbb eljön, mert a fiúk nagyon kanosodnak.
2014. október 11., szombat
Top Mancs Családi Nap
Már hetek óta izgatottan vártuk ezt a szombatot. Egész napos jó kedv, és csacsogás a KEA gazdikkal. Remek volt, hogy szinte mindenki el tudott jönni. Sajnos Basa nem, így már közel egy éve nem láttam az én kis kutyámat. Mindezek felett sokan voltunk, és mindenki részt vett az alapítványi bemutatóban.
A kezdés előtt a kölykök jól lefáradtak, így nem kellett folyamatosan szólni, hogy ne ugráljanak, és élvezzék a semmittevést.
A bemutatón Mangó ismét sapkázhatott. Ráadásul nem is egyszer, hanem kétszer is levehette a sapkát. Asszem neki ez volt a nap fénypontja. :)
Délutánra olyan fáradt volt, hogy csak szunyókálni akart. Lili ölébe feküdt és miközben Lili szorgalmasan simogatta, elaludt.
A kezdés előtt a kölykök jól lefáradtak, így nem kellett folyamatosan szólni, hogy ne ugráljanak, és élvezzék a semmittevést.
A bemutatón Mangó ismét sapkázhatott. Ráadásul nem is egyszer, hanem kétszer is levehette a sapkát. Asszem neki ez volt a nap fénypontja. :)
Délutánra olyan fáradt volt, hogy csak szunyókálni akart. Lili ölébe feküdt és miközben Lili szorgalmasan simogatta, elaludt.
2014. október 7., kedd
Óvodás bemutató
Ma délelőtt az Ugra-bugra Játszóház és Óvoda meghívására Felsőgödre utaztunk. 20 apró gyerkőc várt ránk, vagy inkább a kutyusokra.
Szamóca, Kiwi, Mangó, Maya és Plüsi tartott nekik bemutatót, a segítő kutyák fontosságáról.
Az ebecskék jól viselték az 1 órás utazást, bár kicsit szűkösen voltunk a kocsiban. Majd közel 40 perces bemutatót követően a 30 perces simogatást és gyömöszölést is jól viselték.
Szamóca, Kiwi, Mangó, Maya és Plüsi tartott nekik bemutatót, a segítő kutyák fontosságáról.
Az ebecskék jól viselték az 1 órás utazást, bár kicsit szűkösen voltunk a kocsiban. Majd közel 40 perces bemutatót követően a 30 perces simogatást és gyömöszölést is jól viselték.
2014. október 5., vasárnap
Állatok világnapja
Az emberek töbsége ezen a napon nem másról ír, mint a felelős állattartásról, vagy a veszélyeztetek fajok kihalási esélyeiről. Mi azonban erre a vasárnapra egy remek kis programot kerestünk. Így történt, hogy Csepelen kötöttünk ki, az I. Csepeli Családi Kutyás Napon.
Remek volt végre azt tapasztalni, hogy nem akarják az emberek simogatni Mangót. Ennek oka csak a halti volt. Minden szülő és nagyszülő azt mondta, hogy nem szabad simogatni, mert biztos harap. Ez nem igaz, a vacsorát is alig rágja meg. Ellentétben az én kezemmel, amit nagyon is szeret rágcsálni.
Kicsi elkéstünk a kezdésről, de az ebek még így is bele fértek a fajtatiszta hoszzúszörű kutyák szépségversenyébe. Bár először keveréknek nézte őket a műsorvezető. Maya 2. helyezett lett, Kiwi és Mangó pedig emléklapot kaptak a részvételért.
A napot egy nagy futkározással zártuk, a közeli kutya futtatón, majd be a kocsiba a fáradt ebekkel és irány haz.
Remek volt végre azt tapasztalni, hogy nem akarják az emberek simogatni Mangót. Ennek oka csak a halti volt. Minden szülő és nagyszülő azt mondta, hogy nem szabad simogatni, mert biztos harap. Ez nem igaz, a vacsorát is alig rágja meg. Ellentétben az én kezemmel, amit nagyon is szeret rágcsálni.
Kicsi elkéstünk a kezdésről, de az ebek még így is bele fértek a fajtatiszta hoszzúszörű kutyák szépségversenyébe. Bár először keveréknek nézte őket a műsorvezető. Maya 2. helyezett lett, Kiwi és Mangó pedig emléklapot kaptak a részvételért.
A napot egy nagy futkározással zártuk, a közeli kutya futtatón, majd be a kocsiba a fáradt ebekkel és irány haz.
2014. október 3., péntek
Amikor anya nem ér rá...
Vannak napok, mikor Mangó képtelen megérteni, hogy nem érek rá.
Most nem játszunk.
Most nem gyakorlunk.
Most nem tanulunk semmi újat.
Most csak feküdj le és maradj ott, hogy én tudjam intézni a dolgaimat.
Ezt nehéz megértenie egy Duracel elemmel működő kölyök kutyának.
Azonban vannak napok, amikor csend, béke és nyugalom honol. Ezeken a napokon végre van idő kikapcsolódni.
Most nem játszunk.
Most nem gyakorlunk.
Most nem tanulunk semmi újat.
Most csak feküdj le és maradj ott, hogy én tudjam intézni a dolgaimat.
Ezt nehéz megértenie egy Duracel elemmel működő kölyök kutyának.
Azonban vannak napok, amikor csend, béke és nyugalom honol. Ezeken a napokon végre van idő kikapcsolódni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)